Pribil Utazó Sándor blog

 

Mit csinál a Földet kerülő motoros a szabadnapján? - ezt a kérdést szegeztük a nyájas olvasónak legutóbb, és tüstént meg is válaszoltuk: elmegy motorozni. Hát úgy is tettünk.

"És persze pontosan tudtuk, merre folytatjuk másnap..." - itt fejeztük be a múltkor, Omszkban: ja, ha még nem mondtam volna, egy kicsit hazudós vagyok... hiszen azért olyan pontosan azért nem tudtuk. Az irányt azért sejtettük, a mongóliai kitérőnket céloztuk be, azt is sűrűn morzsolgattuk magunkban, hogy Tashanta lesz az orosz-mongol határátkelő...

Oroszországban, mint ezt alighanem már érintettük, meglehetősen zord körülmények között motoroztunk. Szokásos nyári elvárásainkhoz képest némileg csalódottak voltunk: abból a menüből osztott a sors, amelyben az egyik fogás a plusz hat fok, szárazon, a másik a plusz nyolc, utóbbihoz viszont kötelező feltét a kellemesen áztató eső. Terveink szerint...

Oroszország. Mint minden jónak, Ukrajnának is vége szakad egyszer - elértünk az ukrán-orosz határra, aminek, azt hiszem, már a neve is elég vésztjóslóan cseng az átlag magyar számára... és persze mi is nagy várakozással néztünk a határátkelés elé. Még soha nem motoroztunk Oroszországban, így hát nem is nagyon tudtuk, mire készüljünk. Fogalmunk sem...